Beszámoló 2011.12.09 San Francisco - A 30 éves jubileumi koncertsorozat beszámolója 3/4

Metallica
2011.12.09.
The Fillmore, CA, San Francisco, Usa
30 éves jubileum harmadik koncert

 

A trombitásokkal és a játékokkal ugyanúgy indult az este, mint az előzőek, nagyon nem ragozom. A lényeg, hogy egy nagyon jól informált lány nyerte a kvízt, illetve Victoria is felkerült a színpadra, aki mindenféle metclubos találkozókat, programokat szervezett nekünk. Ne igyatok sokat, mert egy kínai sarki boltban fogtok felébredni és nem emlékeztek majd a koncertre! Ilyesmi poénnal kezdte Jim Breuer a harmadik estét. És kiderült, hogy Ozzy-t is nagyon jól tudja utánozni. Aztán megszavaztuk, melyik volt Jason és Kirk legrosszabb hajkorszaka. Nem meglepően Kirk esetében nem tudott dönteni a közönség, így Jim Breuer megállapította, hogy Kirk a csapat egyetlen olyan tagja, akinek két szörnyű frizurája is volt. No elég a hülyéskedésből. Yeahhh? Yeahhh? Ooooh.

201112-p1018333

Feljött a csapat a színpadra és James egy kis kvízkérdéssel vezette elő az este nyitóbandáját:

„Kivel játszott együtt a Metallica az első Cliff-el adott san francisco-i koncertjén?”

Rob sem könnyítette meg a dolgunkat, ezt le sem írom, passzoltam én is. Kilenc után a Laaz Rockit lépett fel, ők is nagyjából fél órát játszhattak.Majd egy elég speciális bejelentést következett. Röviden: 2011. december 9-ét San Francisco Metallica napjának nyilvánították! Hohó. Boldog Metallica-napot mindenkinek utólag is! Az ünneplés folytatódott a Met family berkein belül, felhívták a HQ-ban dolgozó csapatot, hogy személyesen is láthassuk, kik is munkálkodnak a Metallica szentélyében.

201112-p1018351

A harmadik este James és Jim Martin emlékezett meg Cliff-ről. James arról mesélt, mikor a Maxwell farmon látta jammelni Cliffet (Jim Martinnal és Dave DiDonato-val. Ezeket nevezték „Maxwell Tapes”-nek.)

„Feljártunk Maxwellre lövöldözni és zenélni. Emlékszel, mikor először meghívtatok?...felmentél és mindig hallhattad ezt a beteg, fura zajt, ami jött a hegyekből. De nincs ott senki, mi lehetett az? Cliff volt, szinte minden fellelhető dolgot összekapcsolt, bedugott és mintha valami földönkívüli zenét csinált volna. És elijesztette az egész helyi állatvilágot egészen a következő államig.”

James másik sztorija az volt, hogy egy reptéren voltak, csekkolták a csomagot, átnézték Cliff csomagját, mert fémet találtak. Hogy mi volt az? Egy kalapács. Cliff mindig hordott magánál egy kalapácsot, hiszen sosem lehet tudni, mikor lesz szükség rá, nem igaz?

201112-p1018360

Az első este csak a látványra figyeltem, meg a hangerőt éreztem, de a második koncerttől kicsit hátrébb, nyugodtabb helyen voltam, volt időm arra is figyelni, hogy a hangzás is baromi jó! Ezt az estét a Sucide & Redemption-nel kezdték, de a sok poénkodás után sikerült jól el is rontani, aztán Lars ebben a számban már nem is igazán tudta elkapni a fonalat. De ez senkinek sem szegte kedvét, aztán a szokásos sodrással vitt magával a Master. Már megint egy rövidke számmal folytatták, And Justice For All! Ezen az estén azért annyira nem ritkítottak be, Of wolf and man, Fade To Black, Thing That Should Not Be következtek. Az I Disappear-re és az Outlaw Torn-ra már kevésbé számítottam. James éneke furán el volt torzítva az elején, érdekesen hatott.
Megjött a napi Beyond Magnetic is a Hell And Back-el! Talán ez volt az, ami elsőre a leginkább meg tudott fogni, tényleg jó, hogy ezeket legalább utólag kiadták! Simán kijöhetnének egy Ep-n! Megkezdődött a vendégek sora előbb egy rajongóval, majd Jerry Cantrell-el. A For Whom The Bell Tolls-nál nem éreztem, hogy fontos lenne a jelenléte, szerintem ez csak ilyen tegyük különlegessé, hogy eljátszhassuk dolog volt. A Nothing Else Matters-ben már vokálozott is, de még mindig azt mondom, hogy egyszerűen jó volt ezt a klasszikust is betenni a setlistbe. Animal már jóval nagyobbat dobott a So What nótával a hangulaton! A Tuesday’s Gone-t már 1997-ben is előadták akusztikusan a Bridge School Benefit-en, megint elővették egy csomó vendéggel.

Jason ismét visszatért és szerencsére kaptunk egy vele készült Fuel-t is a korábbi klasszikusok mellé. Azért a Fight Fire With Fire is elég nagyot ütött! A napi hosszabb blokk egy olyan együttesé lett, amit Cliff ismertetett meg a többiekkel. Három Misfits számot adtak elő, ebből én a Green Hell-nek örültem a legjobban. Nekem inkább ez jön be, mint a Last Caress, nem értettem sosem miért csak azt játsszák mindig. A legnagyobb az este folyamán persze az volt, hogy magát a Metal Istent is meghívták és újra előadták Halforddal a Rapid Fire-t, ahogy 1994 nyarán is. James miközben gitározott, úgy nézett rá tisztára, mintha még mindig egy rajongó kisfiú lenne! Majd össznépi ünnepség a S&D-al és a harmadik felvonás is véget ért.

 

METALLICA setlist

1. Suicide & Redemption
2. Master of Puppets
3. ...And Justice for All
4. Of Wolf & Man
5. Fade to Black
6. The Thing That Should Not Be
7. I Disappear
8. The Outlaw Torn
9. Hell and Back
10. Blitzkrieg (w/ MetClubber Joseph Guariglia)
11. For Whom the Bell Tolls (w/ Jerry Cantrell)
12. Nothing Else Matters (w/ Jerry Cantrell)
13. So What (w/ Animal)
14. Tuesday's Gone (w/ Gary Rossington, Pepper Keenan, Jerry Cantrell, and Jim Martin)
15. Fuel (w/ Jason Newsted)
16. Fight Fire With Fire (w/ Jason Newsted)
17. Die, Die My Darling (w/ Glenn Danzig)
18. Last Caress (w/ Glenn Danzig)
19. Green Hell (w/ Glenn Danzig)
20. Rapid Fire (w/ Rob Halford)
21.Seek & Destroy (w/ Jason Newsted, Jerry Cantrell, Pepper Keenan, Jim Martin, Glenn Danzig, Animal, Laaz Rockit, and the Soul Rebels Brass Band)

Az első két koncertről a beszámolót itt és itt tudod elolvasni.

Marci

(2011.12.15.)

Copyright © 2014 Metallica Hungarica - The First Hungarian Chapter. All Rights Reserved.