Beszámoló 2008.08.17. Jonschwil - Marci
Nagy szerencsémre a család svájci nyaralása (jó időzítés - egy kis ráhatással) lehetõséget adott, hogy harmadik alkalommal is láthassam a Metallicát élõben! A helyszín egy nagy park volt. Szerencséje volt azoknak, akiknek nem volt jegyük, mert a színpadtól jobbra lévõ domboldalról is élvezetõ volt még a koncert!
A Mnemic volt az elsõ elõbanda, jól játszotak, energikusak voltak. Nem toltak sokat, talán fél órát. A Within Temptation azt hiszem sokaknak meglepetést okozott, nem volt kézenfekvõ választás, hogy épp õk nyissanak a Metnek. De õk is jól teljesítettek. Kicsit ült a tömeg, látszott, hogy Sharonnak többször kellett aktiválni a közönséget. De mikor tapsolásra, éneklésre buzdított, a közönség jól közremûködött velük.
Már fel voltam készülve rá, hogy hosszú a szünet a Met elõtt. Ezzel jól tudják hergelni a közönséget, 40-50 perc szünet igen hosszú idõ, mikor az ember már ácsorog egy ideje… De mikor elindul a long way to the top aztán az ecstasy, már mindenki tombolt. Egyáltalán nem bántam, hogy harmadszorra is Ride trióval kezdtek: Creep, Bells, Ride! A pit mögött a harmadik sorban álltam középen. Tõlem balra igen heves ugrálás pogózás indult be, gyakran vigyázni kellett, hát megint jó helyre álltam… eh. A szekuricsik késõbb a koncert folyamán 2 randalírozót ki is vettek a közönségbõl.
James ezután majdnem a Harvesztert konferálta fel, de szerencsére még idõben rájött, hogy a Leper Messiah következik! Nagyon örültem neki, mert ezt a számot jobban szeretem és még nem is hallottam élõben (most, hogy belegondolok már csak a Battery-t nem hallottam a Master albumról, ez elég jó arány azt hiszem, így nem fáj annyira, hogy nem hallhattam a teljes Master Of Puppets albumot 2006-ban).Ezután a Welcome home következett, a tömeg ezt is kitörõ lelkesedéssel fogadta természetesen!
CYANIDE!!! Ordítottam a Sanitarium után, ahogy csak tudtam. Biztos voltam benne, hogy az új szám következik. Így is történt, a csapat negyedik alkalommal játszotta el ezt az új számot. Másfél héttel korábban volt az elsõ alkalom, így a közönség igen nagy többségének, akik nem kísérték figyelemmel az együttes körüli dolgokat napról napra, nagy meglepetést jelentett a szám, ahogy láttam. Örülök neki, hogy elõtte meg tudtam hallgatni, így már igazán élvezhettem a számot! Nagyon tetszett, volt benne fifika, Kirk jót szólózott!
…And justice for all! Egyik kedvencem a Justice album, talán nem mindenki gondolja így, de szerintem minden koncerten eljátszhatnák ezt a számot! Bár az is igaz, hogy ahelyett, hogy ezt betették a setlistbe, cserélhetnének néha eye of the beholder-re vagy egyéb ritkán játszott, méltatlanul elfeledett számra. Bármelyik számot kitörõ lelkesedéssel fogadnám, persze fõleg a Dyers eve-t!! A No Remorse szintén nagy szám, ott a helye a setlistben! Fade to black, Master: kötelezõek, nagy volt a tombolás természetesen. Lars a Master alatt többször a kamerába nézett és a kivetítõn mindenki jól láthatta, igen vicces volt :) Ezekbõl az apró dolgokból látszik, hogy nem csak egyszerûen le akarnak tudni egy koncertet, tényleg maximálisan a közönségnek játszanak és közben õk is élvezik a dolgot még az 1500. alkalom után is!
Irgalmatlan csapás következett, naná hogy a Whiplash! Majd újra kötelezõ darab, Nothing else matters. (yeahhhh trust I seek). A Sad but ture szintén igen megmozgatta a közönséget. Majd One! Az óvatlanok dobhártyáján nagyot robbantottak a tûzijátékok szokás szerint! Ez az a szám, amit Tilos kihagyniuk! Persze az Enter Sandman-ben is volt egy kis látvány, és persze a közönség énekelte a refrént rendesen.
A feldolgozások közül most a So What került sorra, bár második alkalom helyett talán jobban örültem volna a klasszikus Am I evil-nek. Az elõzõ pár napban nem tudtam utána nézni az elõzõ koncerteknek, így nagyot csodálkoztam, mikor nem a seek jött, hanem a Motorbreath!!! A Cyanide után talán ennek és a Messiah-nak örültem a legjobban! A Killrõl minden szám klasszikus, bármelyik megállja a helyét. Tehát mint kiderült hármat adtak ráadásként és lehetetlen, hogy mással zárjanak mint a Seek and desstroy-al. Lehet, hogy van aki unja, de tényleg tökéletes zárónóta és egy másik ritka killes szám után ki bánja, hogy ez következik?! Egy újabb fantasztikus koncert zárult le ezzel, A visszaúton próbáltunk plakátot csenni, de a svájci ragasztók túl erõsek sajnos. A koncert tökéletes befejezése volt egy emlékezetes nyaralásnak!
Oh, majd kifelejtettem még, hogy a végén a helyszín elhagyása meglehetősen kaotikus volt. Óriási tömeg indult meg egyszerre és a kijárat kevésnek, szűknek bizonyult. Nemcsak a kijáratokon, hanem a domboldalon mindenhol elindultak a lelkes fanok, még a korlát sem tudta megállítani őket! És rendes volt a szervezőktől, hogy külön buszokat indítottak a koncert után!
Oh, és valaki kérdezte, hogy miért vizes vagy szíros mindig robert haja, netán zselézi?? Hát sajnos nem tudtam lefényképezni, de megkaptam a választ: az ecstasy alatt láttam, hogy a színpad szélén épp kezdés előtt vízzel locsolta le magát. Hogy miért jó? Nem tudom.